Még soha nem volt annyi ember a Földön , mint ma. A népességünk megemelkedett.

az 1 milliárd össznépességet az 1800-as években értük el

a 2.3 milliárd főt 1940-ben

a 3.7 milliárd főt 1970-ben

a 7.4 milliárdot 2016-ban

A világnépesség megnégyszereződött az elmúlt évszázadban, mit várhatunk a következő évszázadban? És mit jelent a népességnövekedés a jövőnkre nézve? Tömeges vándorlásokat?

Túlzsúfolt nyomornegyedeket és kontinenseket beborító óriásvárosokat? Betegségeket, környezetszennyezést ? Káoszt és erőszakot az energiáért, vízért és élelemért ? Egy olyan emberi fajt ami csak saját maga fenntartására gondol? A népességnövekedés vajon tényleg elpusztítja a jelenlegi életmódunkat, vagy ez csak egy teljesen alaptalan jóslat? Az 1960-as években a népességnövekedés sebessége addig nem látott méreteket öntött és ez apokaliptikus jóslatokat váltott ki . A jóslatok szerint a szegény emberek születési rátája úgy meg fog nőni, hogy a fejlett világ összeomlik miatta. Ezzel a túlnépesedés legendája megszületett. De úgy tűnik , hogy a magas születési ráta és a népességnövekedés nem maradandóak egy-egy kultúrán vagy országon belül. Sokkal inkább egy négylépcsős folyamat, ami az egész világra érvényes : A demográfiai átállás. A legtöbb fejlett ország már túl van ezen az átálláson még másoknál épp zajlik.

Menjünk vissza a 18. századba, amikor a teljes világ - Európát is beleértve - még csak az első lépcsőfoknál tartott. Mai szemmel Európa rosszabb volt, mint egy fejlődő régió, rossz volt a higiénia, a táplálkozás és a gyógyszerek is. Rengetegen születtek, de ugyanakkor rengetegen meg is haltak. A népesség így alig növekedett. A nőknek 4-6 gyermeke is volt , de közülük csak 2 élte meg a felnőtt kort.

Majd megtörtént az ipari forradalom Angliában, ami elhozta a mezőgazdasági forradalom óta történt legnagyobb változást az életkörülményekben. Fejlődött az orvostudomány , így a járványok megszűntek. Ez demográfiai robbanáshoz vezetett , városok száma és a népessége nőtt. Az ipari forradalom kiterjesztése egész Európára nem a születések számát növelte, hanem a halandóságot csökkentette. A munkások kiszolgáltatottak voltak: nem voltak törvények , melyek a jogaikat védték volna. Megrendelés hiányában a munkást rögtön elküldték, a vállalkozók szervezetbe tömörülését törvényben tiltották meg. Az ipari központokban kevés volt a lakás. A nyomor ,a létbizonytalanság megfosztotta az egyént emberi méltóságától. Később a tömegtermelés következtében a reálbérek növekedtek. Demográfiai következmény : a városok rohamos növekedése , a falvak viszonylagos elnéptelenedése.

A tudomány virágzott, ezzel a szállítást, kommunikációt és a gyógyszergyártást is fellendítette. A nők társadalmi szerepe elmozdult, ami megteremtette az egyenjogúságuk feltételeit. Ez a gazdasági fejlődés a középosztály kialakulása mellett életbeli és egészségi normákat is kialakított a dolgozó embereknek. Majd elkezdődött a második fázis. A jobb élelmeknek, higiéniának és gyógyszereknek köszönhetően a halálozási ráta csökkent, főleg  fiatalkorban. Ennek az eredménye pedig a népesség növekedés volt. Ami megduplázta Anglia lakosságát 1750-1850. között. A régi családokban a sok gyermeket az indokolta, hogy csak néhányan érték meg a felnőtt kort, de miután ez megváltozott, elkezdődhetett a harmadik fázis, amiben egyre kevesebb gyermek született és a népességnövekedés lelassult. Be állt egy egyensúly. Kevesebben haltak meg és kevesebb gyermek jött világra. A születési és halálozási ráta stabilizálódott. Anglia elérte a negyedik fázist a demográfia átállásában. De nem csak Angliában, hanem egyre több országban ment végbe ez a négy fázis.

- első fázis: A sok születésre sok elhalálozás jut a rossz életkörülmények miatt.

- második fázis: A javuló életkörülmények kevesebb halálozáshoz vezetnek így a népesség nő.

- harmadik fázis: A kevesebb elhalálozás miatt a születés is csökken, így a növekedés megáll .De a születési ráta ennyire lecsökken,miért nő még mindig a népesség? Ez azért van mert a 70-80-as években születettek már felnőttek és most vállalnak gyermeket, ami észrevehető ugrást okoz a népességben. De nagy átlagban már gyereket vállalnak, mint a szüleik. A mai átlag 2,5 gyerek míg 40 évvel ezelőtt 5 volt, és ahogy ez a generáció öregszik, a gyerekvállalási kedv tovább csökken, a népességnövekedés pedig lassul. Ez minden országra igaz. A nyugati világból nézve ezt a folyamatot sokszor nem veszik észre a világ többi részén, de valójában a legtöbb ország már eljutott a 4.fázisba. Vegyük példának Bangladesht. 1971-ben átlagosan 7 gyerek jutott egy nőre, 25%-a még 5 éves kora előtt meghalt. 2015-ben ez a halálozási arány 3,8%- ra csökkent és emellett a nők 2,2 gyereket szültek átlagosan. Ez a szabályszerűség, nem  kivétel. Nem vagyunk különlegesek, csupán előnnyel indultunk. A fejlett országoknak nagyjából 80 évre volt szükségük, hogy a gyerekvállalás 6 gyerekről kevesebb mint 3-ra csökkenjen. A többi ország gyorsabban utolérte az elsőket .Malajziának és Dél-Afrikának 34, Banglasnek 20 évre ,Iránnak csak 10 évre volt szüksége. Ezeknek az országoknak nem kellett a 0-ról kezdeniük, minél több támogatást kaptak, annál gyorsabban értek el a negyedik fázisba.

A túlnépesedés következményei

A túlnépesedés gyökere  tulajdonképpen az összes környezeti problémának , beleértve a környezetszennyezést,  az élelmiszer- és energiagondokat, valamint nagyon sok gazdasági és társadalmi problémát. A biológiában jól ismert jelenség ,hogyha egy faj hirtelen elszaporodik ,azt mindig összeomlás , az egyedszám drasztikus csökkenése követi. Minden élőlénynek megfelelő élettérre van szüksége. Becslések szerint egy embernek a kulturált életfeltételeihez 800 m2 térre van szüksége. Ebbe beletartozik a lakás , iskola , út , kórház. Az ember élettere a népességnövekedés következtében folyamatosan és drasztikusan csökken. Ezzel párhuzamosan agresszívvá válnak. Veszélyt jelentenek a rendszeresen fellépő  új , vagy már legyőzöttnek hitt betegségek (AIDS, pestis, tbc, kolera, ebola) .

Mindebből az a következtetés vonható le, hogy túlzsúfoltan ,nyomorszinten élő embereknél személyiségtorzulás jöhet létre.

A túlnépesedés egy folyamatsor első láncszeme, amely az élelmiszer termelés fokozott növekedését igényli. Ahogy nő az ipari és mezőgazdasági termelés , és nő az élelmiszer termelés , úgy egyre több hulladék termelődik.

,

Lehetséges megoldások

A háború sosem volt jó megoldás , az atombomba ugyan e tekintetben egyenletesen pusztít , viszont tönkreteszi a génállományt ( nem csak az embernél) .  Gondolhatnánk gyógyíthatatlan vírusos betegségekre  is , de ezek a  járványok is a munkaképes korosztályokat sújtják általában. A születésszabályozással egy picit sikerült lelassítani a túlnépesedést. A korosztályok természetes piramisa -amikor az idősekből van kevesebb  és a gyerekekből van több - megfordul, a társadalom elöregedik, és viszonylag kevés fiatal tudja eltartani a viszonylag sok idős embert.

Elég erős  a pszichológiai korlát ,amely azt jelenti ,hogy a fejlődő országokban a gyermekek száma a Nő társadalmi státuszát határozza meg. A gyerekek biztosítékul szolgálnak a  szüleik öregkorára.

A fejlett országok lehetőségei a népesség számának csökkentésére:

- Stabilizálni a népességnövekedést a bevándorlás megállításával.

-Több pénzt és gondot fordítani a szexuális felvilágosításra  az iskolákban.

-Anyagi segítséget nyújtania  fejlődő országoknak , hogy a mezőgazdaságukat és iparukat         tudják, ezzel a szegények és a gazdagok közötti szakadék kisebb lesz.

-Népességszabályozási programok a fejlődő országokban:

       -Finanszírozni az emberek képzését.

       -Adományokat , juttatásokat adni a kis létszámú családoknak.

       -A fogamzásgátlásra vonatkozó kulturális tabukat megváltoztatni.

       - Fejleszteni az ipart és a mezőgazdaságot, hogy megakadályozzák az elvándorlást a kisebb           falukból a nagyobb városokba, ez növelné az életszínvonalat , az egészséget ,  ez közvetve

        befolyásolná  a családok létszámát.

A népességnövekedést nem lehet csak a fogamzásgátló gyógyszerek osztogatásával megakadályozni. Fontos a nők helyzetének javítása. Kevesebb figyelmet fordítanak a nők taníttatására. Szinte csak a családi munkába kapnak szerepet. Csak kellő szakmai és higiéniai ismeretekkel, a férfiakkal azonos esélyekkel rendelkező nők esetében várható el , hogy a lakosság higiéniai színvonala emelkedjen, megvalósuljon a születés szabályozás és ezzel a népesség gazdasági helyzete is javuljon.